Horv�th J�nos (1775-1845)

A falu tan�t�ja volt. Az �ltal�ban aluliskol�zott falusi tan�t�k �rni-olvasni tud�sa majdhogynem elegend�nek bizonyult a feladat ell�t�s�ra. Gyermekei k�z�l az egyik a falu kov�csa lett.

Barcza Boldizs�r, nagyal�sonyi (1812-1895)

(Magyargencs, Vas vm., 1812. jan. 27. - Kust�nszeg, Zala vm., 1895. �pr. 1.) honv�d�rnagy

Barcza Boldizs�r Vas megyei t�blab�r� fia, a pozsonyi l�ceum elv�gz�se ut�n 1832-ben a cs. kir. 32. gyalogezred hadapr�dja lett, majd 1833-t�l a b�csi magyar nemesi test�rs�gn�l teljes�tett szolg�latot. 1838 nyar�n alhadnagyi rangban l�pett �t a cs. kir. 62. gyalogezredbe, azut�n pedig r�videsen a 2. husz�rezredhez ker�lt. 1842-t�l ugyanitt f�hadnagy lett, 1846-ban azonban kil�pett a cs�sz�ri hadseregb�l. 1848 m�jus�ban az els�k k�z�tt jelentkezett szolg�latra az �jonnan szervez�d� honv�ds�gn�l. A minisztereln�k a P�csett alakul� 8. honv�dz�szl�alj sz�zados�v� nevezte ki. Barcza Boldizs�r 1849 �prilis�ban lett a z�szl�alj parancsnoka, �s alakulat�val rendk�v�l v�res csat�kban vett r�szt. Z�szl�alj�t az 1849. j�nius 7-i, k�tyi csat�ban �rt�k a legs�lyosabb vesztes�gek. Az alakulat helyt�ll�s�t �s vit�zs�g�t Kossuth Lajos korm�nyz�eln�k saj�t kez�leg jutalmazta meg a 3. oszt�ly� �rdemjel kit�ntet�ssel. A szabads�gharc lever�se ut�n Barcza Boldizs�rt Aradon �ll�tott�k hadb�r�s�g el�. El�bb k�t�l �ltali hal�lra, majd tizenhat �vi v�rfogs�gra �t�lt�k. 1852-ben amneszti�val szabadult a munk�csi v�rb�rt�nb�l. 1853-ban telepedett le Zala megy�ben: el�bb Kerecsenyben, azut�n Csonkahegyh�ton, az 1860-as �vek k�zep�t�l pedig Kust�nszegen �lt, a Pap Ist�k-f�le birtokon gazd�lkodva. A kiegyez�s ut�n tagja lett a Zala megyei honv�degyletnek. A kust�nszegi temet�ben �ll� �j s�reml�ke napjainkban �vr�l �vre a m�rcius 15-i �nnepi megeml�kez�sek sz�nhelye.

Hertelendy Mikl�s (1813-1877)

Sz�letett 1813. m�jus 2. Pesten, meghalt 1877. december 4. Magyargencsen. Husz�rezredes

Birtokos nemesi sz�rmaz�s�, apja cs�sz�ri �s kir�lyi ezredes, magyar. Mikl�s a b�cs�jhelyi katonai akad�mi�n v�gez. 1831-t�l hadfi, 1846-t�l f�sz�zados a 6. husz�rezredben. A Debrecenben �llom�soz� W�rtenberg husz�rezredhez ker�lt, 1846- ban f�sz�zados.
1848 szeptember�t�l r�szt vesz a Jellacic elleni harcokban �s a p�kozdi �tk�zetben.

1848 okt�ber 27. -t�l �rnagy, oszt�lyparancsnok a honv�dsereghez csatlakoz� ezred�n�l.

November 26-t�l alezredes ugyanitt. A szabads�gharc t�bb nagy csat�j�nak h�se, Szolnokn�l �s Isaszegn�l nagy szerepe volt a gy�zelemben. 1849. janu�r 22. Perczelnek Ottinger elleni csat�j�ban, Szolnokn�l az ellens�g �ltal er�sen tartott hidat elfoglalta, husz�rezred�vel az ellens�g lovass�g�t t�nkreverte, mi�rt �t Perczel nyilv�nosan megdics�rte �s vit�zs�g��rt elismer�s�t fejezte ki. � volt a szolnoki csata egyik legkiv�l�bb h�se. Sz�mos m�s �tk�zetben is az ellens�ges lovass�got megszalasztotta. 1849. febru�r 26-t�l ezredes, a 6. husz�rezred parancsnoka, egyben hadoszt�lyparancsnok Perczel sereg�ben, a k�s�bbi 2. hadtestben. M�jus 26-t�l az �jonnan alakul� 19. husz�rezred szervez�s�vel b�zz�k meg. 1949. okt�ber 3-�n, a kom�romi v�rban tette le a fegyvert. Menlevelet kapott, Kemenesh�gy�szre, ap�s�hoz k�lt�z�tt. �lete tov�bbi r�sz�ben Magyargencsen v�s�rolt birtok�n gazd�lkodott. 1867/68-ban a Vas megyei honv�degylet tagja. Hal�l�ig visszavonultan �l Vas megyei birtok�n. S�reml�ke a magyargencsi �temet�ben van. Felirata: Itt nyugszik HERTELENDY MIKL�S husz�r ezredes, sz�l. 1813. m�jus 2. meghalt 1877. dec. 4. A felejthetetlen j� atya eml�k�re emelt�k h�l�s gyermekei. B�ke hamvaira!

K�ROLYI ANTAL  /Magyargencs, 1843. j�l. 17. - ?/

alisp�n, k�pvisel�

Jogi tanulm�nyai v�gezt�vel Vas v�rmegye szolg�lat�ba l�pett. Harminch�rom �vig szolg�lta azt el�bb mint tiszti f��gy�sz, 1891-t�l mint alisp�n. 1901-ben orsz�ggy�l�si k�pvisel�nek v�lasztott�k. Lelkes t�mogat�ja volt mindennek, ami Szombathely el�rehalad�s�t c�lozta. Nev�hez f�z�dik a Sz�ll K�lm�n utca megnyit�sa. R�szt vett a szombathelyi �lland� sz�nh�z l�trehoz�s�ban, a Vas megyei �rvah�z megalkot�s�ban. A lovass�gi laktanya, a pozsony-szombathelyi vas�t, a Vas megyei cukorgy�r, a sz�np�rtol� egyes�let, a magyar nyelvalap, a kisded�v� �gyei f�radhatatlan munkaer�t leltek benne. Sz�mos k�zigazgat�si k�rd�sekkel foglalkoz� cikket �rt "Egy alisp�n" �ln�ven. 1895-ben r�piratot adott ki, amelyben a t�rv�nyhat�s�gi reform k�rd�s�t t�rgyalta.

So�s Lajos (1879-1972)

So�s Lajos (Magyargencs, 1879. febru�r 6.-Budapest, 1972. augusztus 28.) zool�gus, a biol�giai tudom�ny doktora, az MTA tagja, a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szettudom�nyi kar�nak mag�ntan�ra (1912. Nev�hez f�z�dik a K�rp�t-medence puhatest� faun�j�nak felt�r�sa. K�nyve: A K�rp�t-medence Mollusca-faun�ja (1943).

Vit�z Vindornyalaki Hertelendy Mikl�s (1879-1962)

Vit�z Vindornyalaki Hertelendy Mikl�s alezredes, 1879 m�jus 31-�n sz�letett a Vas megyei Magyargencs k�zs�gben.
K�tcs�n Nermesk�ri Kiss Irma M�ri�val - Kiss Vilmos k�tcsei �gyv�d le�ny�val k�t�tt h�zass�ga ut�n - telepedett le.
Sz�lei Hertelendy Gyula kir�lyi tan�csos, f�ldbirtokos - a szabads�gharcos husz�r ezredes fia, �s a lengyel sz�rmaz�s� Szeliga Paula voltak.

N�gy elemi iskol�j�t Magyargencsen, az �t�diket a k�szegi Benc�s gimn�ziumban v�gezte.

A F�re�liskol�t kett�s kit�ntet�ssel v�gezte. �gy azonnal felvett�k a Wienerneustadti Akad�mi�ra, ahonnan mint hadnagy Czernovitzba vonult be a Cs�sz�ri �s Kir�lyi

14-ik husz�rezredhez az akkori szok�soknak megfelel�en k�t saj�t l�val �s felszerel�ssel. A lovagl�iskol�t kit�n� eredm�nnyel v�gezte, majd az els� nagy l�versenyen mindj�rt n�gy d�jat is nyert. Ezen k�v�l B�r� Gemmingen ezredes tiszteletd�j�t is megkapta. Ez id� t�jt v�v�sban is remekelt. 1901-ben kard �s t�rv�v�sban egy-egy arany�rem, egy ez�stserleg tiszteletd�jat aratott. K�s�bb m�g B�csben 1902-ben, mint az ezred k�ld�tte d�jlovagl�sban jeleskedett, t�bb �rmet begy�jtve. K�zben el�l�ptett�k a 10. sz. Mackensen husz�rezred kapit�ny�v�. Itt �rte az I. vil�gh�bor� kit�r�se, a mozg�s�t�s.

A 10-es husz�r ezred 1914 augusztus I9-�n indult Szerbia ellen; Mitrovicz�n�l �tkeltek a Sz�v�n. Innen azonban m�r augusztus v�g�n Oroszorsz�gba k�ldt�k az ezredet. Feladatuk hidak, fontosabb pontok v�delme az �ri�si t�ler�vel szemben. Nagy vesztes�gek ut�n lett az els� sz�zad parancsnoka. A lembergi csata ut�n a visszavonul�st v�dt�k. T�bb eredm�nyes �tk�zet ut�n kit�ntett�k; az ezred els� katonai �rdemkeresztj�t � kapta. December elej�n m�r a Vistula partj�t v�dt�k majd s�lyos harcok ut�n a vil�gh�bor� fordul�pontj�n a Limanovai csat�ban mint a Jabloneci magaslat v�d�je t�nt ki. Ez az �tk�zet �ll�totta meg a t�ler� B�cs fel� t�r� t�mad�s�t. Ez ut�n �tvette az 5. sz�zad parancsnoks�g�t a h�bor� v�g�ig. A limanovai csata magyar gy�zelm�t december 11-�n a Budapesti Ferencrendi templomban mai napig minden �vben meg�nneplik.

A h�bor� befejez�se ut�n mint �rnagy nyugd�jaz�s�t k�rte �s mint alezredes helyezt�k nyug�llom�nyba.

Budapesten 83 �vesen elhunyt.

Dr. B�r�cz Marcell (1884-1958)

B�lcs�szdoktor, magyar, latin �s francia nyelvb�l �s irodalomb�l okleveles k�z�piskolai tan�r. A Ciszterci Di�ksz�vets�g P�csi Oszt�ly�nak titk�ra, a Balatoni Sz�vets�g, a Balatoni Gy�m�lcstermeszt�k Egyes�let�nek �s P�cs szabad kir�lyi v�ros Iskol�n k�v�li N�pm�vel�si Bizotts�g�nak tagja. A Magyar K�nyvt�rosok �s Lev�lt�rosok Orsz�gos Egyes�let�nek tagja. Az I. oszt. a magyar nyelv, az V. �s VI. oszt. a francia nyelv rendes tan�ra.

Sz�letett a vas v�rmegyei Magyargencsen 1884. j�nius 2-�n.

S�reml�ke a L�czedombi temet�ben tal�lhat�.

DEUTSCH Adolf (Magyargencs, 1888 - Tel-Aviv, 1953. m�j.)

tan�r, szak�r�. Jesiv�kat v�gzett �s rabbi lett, majd a b�csi egyetemen nyert tan�ri oklevelet �s b�lcs�szdoktori c�met. Megszervezte a budapesti izr. hitk�zs�g polg�ri fi�- �s le�nyiskol�j�t, a hitk�zs�g iskol�inak igazgat�jak�nt korszer�s�tette a fel�gyelete al� tartoz� elemi iskol�kat. Hazai �s k�lf�ldi zsid� foly�iratokban sz�mos pedag�giai t�rgy� �r�sa jelent meg.

Prof. Jakov Katz (1904-1998)

T�rt�nelemtud�s, a Jeruzs�lemi H�ber Egyetem volt rektora, sz�mtalan egyetem, k�zt�k a Harvard vend�gtan�ra, a szociol�giai megalapozotts�g� modern zsid� t�rt�net�r�s megalap�t�ja.

1904-ben sz�letett a Veszpr�m megyei Magyargencsen. Iskol�it P�p�n v�gezte, s t�bb magyar vall�sos f�iskol�t l�togatott. 1934-ben v�dte meg doktori disszert�ci�j�t a Frankfurti Egyetemen, m�g azel�tt egy nappal, hogy ezt egy zsid� nem tehette meg t�bb� a n�civ� v�l� N�metorsz�gban. Palesztin�ba v�ndorolva azokhoz - k�zt�k annyi magyarhoz - csatlakozott, akik m�g az �llami l�t el�tt alapozt�k meg az izraeli tudom�nyos �letet. M�veit n�met�l, angolul �s h�ber�l �rta.

1998. m�jus 20-�n 94 �ves kor�ban jeruzs�lemi otthon�ban hunyt el.

Dr. Sz�cs Istv�n Vas v�rmegye f�isp�nja

(1944-ben Magyargencs d�szpolg�ra)

Tizennyolc �vet t�lt�tt el a k�zigazgat�sban, igen magas rangban: volt f�szolgab�r�, azt�n Vas v�rmegye f�isp�nja. Tiszt�r�l 1944-ben lelkiismereti okokb�l lemondott. �s a majd k�t �vtizedes k�ztisztvisel�i p�lyafut�sa ut�n egy fill�rrel sem volt gazdagabb, mint hivatalba l�p�sekor!

Ennyi tal�n el�g is lenne egy nemes portr� megrajzol�s�hoz. Pedig �let�nek sok m�s jellemz�je is a p�ldaad�k sor�ba emeli. K�nyvek, tanulm�nyok is �rzik eml�k�t – de a legh�vebben a nev�nek �s nemess�g�nek tov�bbviv�je: a fia. S�tsch Imre dr., jog�sz, Spanyolorsz�gban �l, Marbell�ban. R�gen emigr�lt – otthontalann� tette, el�zte az egykori kommunista diktat�ra. Hja, ilyen pedigr�vel…

„�desap�mat, dr. Sz�cs Istv�nt 1938. m�rcius 9-�n nevezt�k ki t�z�ves f�szolgab�r�i m�k�d�se ut�n Vas v�rmegye f�isp�nj�nak. Amikor a n�metek 1944. m�rcius 19-�n elfoglalt�k orsz�gunkat, � azonnal lemondott a f�isp�ni tiszts�g�r�l, mondv�n, Magyarorsz�g a n�met megsz�ll�ssal elvesztette szuverenit�s�t. Istenem, milyen megrend�t�: a magyar �llam szuverenit�sa csak 45 �v eltelt�vel �llt megint helyre, amikor a szovjet hadsereg v�gre kivonult haz�nkb�l…”

A f�isp�nok k�z�l Sz�cs doktor volt az egyetlen, aki ezzel a kock�zatos l�p�ssel mert tiltakozni a bevonul�s ellen. Persze, a korszellemnek neh�z volt ellen�llni. �m nem el�sz�r mutatott b�tors�got a megyei el�lj�r�, �gy id�zi fel fia a priv�t t�rt�nelem lapjai�r�l: „1938-ban, a f�isp�ni beiktat� besz�d�ben nagy civil kur�zsit tan�s�tott, hiszen az akkori zsid�ellenes l�gk�r ellen�re kijelentette: »Vas v�rmegye nem ismert felekezeti k�rd�st a m�ltban, bizton rem�lem, �gy lesz a j�v�ben is.« Ilyen b�tors�got tan�s�tott k�s�bb gr�f Teleki P�l minisztereln�k, aki egy a f�isp�noknak tartott orsz�gos konferenci�n a t�rk�p el�tt �llva �gy fejtegette a hadi helyzetet: »Dac�ra a t�rk�pen l�that� �ri�si h�d�t�soknak, a n�metek el fogj�k vesz�teni ezt a h�bor�t.« Erre az egyik f�isp�n felcsattant: »De excellenci�d, hogy lehet ilyet mondani, hisz eg�sz Eur�pa a l�baik el�tt hever.« Mire Teleki P�l csak annyit v�laszolt: »�s m�gis elvesz�tik, mert Hitler �r nem j�rt soha k�lf�ld�n.«”

A hajdani f�isp�n munk�lkod�s�nak jeles �llom�sai voltak – eml�kezik a fi�. „Kev�s falu van Vas megy�ben, ahol nem az � idej�ben �p�lt volna egy iskola, �voda, orvosi, �llatorvosi rendel� lakh�zzal, kult�rh�z. Mint �rdekess�get eml�tem meg, hogy m�r 1935-ben, m�g mint f�szolgab�r� �p�ttette meg a Vas megyei Ond�don Magyarorsz�g els� cig�ny iskol�j�t. Ond�dnak akkor 1100 lakosa volt, k�zt�k 700 cig�ny. M�g ruh�t �s cip�t is osztottak a r�szorul� gyerekeknek, akiknek ezeket a holmikat naponta be kellett a tan�t�nak mutatni, hogy sz�leik el ne adj�k a ruhanem�t Szombathelyen. Mindezek mellett fell�pett a zsid�k elleni atrocit�sok elk�vet�i ellen, �s erre utas�totta a Vas megyei rend�rs�get is.”

Nem kis szerepe lehetett ennek is abban, hogy a hatalomra ker�l� nyilasok megtorl�sk�nt 1944 nyar�n beh�vj�k katonai szolg�latra. „F�hadnagyi rendfokozatot viselt, ahogy az els� vil�gh�bor�b�l – vit�zs�g��rt k�tszeres »kisez�st« �s egy »nagyez�st« �remmel kit�ntetve – hazaj�tt. Id�s kora miatt ’44-ben m�r nem k�ldhett�k ki a frontra, kinevezt�k h�t a zalab�ri lengyel tiszti menek�ltt�bor parancsnok�v�. Ismeretes t�ny: utas�t�s�ra a t�bor�rs�g nem akad�lyozta meg a lengyel tisztek sz�k�s�t, akik kalandos �ton jutottak ki el�sz�r Francia- majd Angolorsz�gba, �s bel�pve a hadseregbe, tov�bb harcoltak a n�metek ellen. A t�bor l�tsz�ma ennek k�vetkezt�ben megcsappant, a n�metek retorzi�ja nem k�sett: �desap�mat magyar katonak�nt a n�met Gestapo 1944. okt�ber 19-�n elhurcolta, �s csak a h�bor� v�g�n szabadult ki a n�metek fogs�g�b�l. A Gestapo, Heinz von Arndt SS-Scharf�hrer vezet�s�vel k�t f�b�ne ellen nyomozott: egyr�szt a lengyel tisztek t�borb�l val� sz�k�se ok�n, m�sr�szt a zsid�s�ggal szemben tan�s�tott pozit�v magatart�sa miatt. Persze a h�bor� ut�n R�kosi �s K�d�r uralma sem k�m�lte meg, hiszen 1947-t�l folyamatosan minden vagyon�t elvett�k, 1951-t�l m�g nyugd�j�t is elvont�k, 1952-ben pedig ki is telep�tett�k.”

S�tsch Imre eml�kezik. Van mit el�sorolni. De – int benn�nket – f�lre ne �rts�k: „Nem ap�m �rdemeit akarom csillogtatni a nagyk�z�ns�g el�tt. Csak �rz�keltetni szeretn�m mindazokkal, akik a k�d�ri iskol�ban meghamis�tott t�rt�nelmet tanultak, hogy mennyire m�s volt az erk�lcs a 30-as �s 40-es �vekben Magyarorsz�gon.”

Hogy is kezd�dik ez az �r�s? – A f�isp�n vagyona a lemond�sakor egy garassal se volt t�bb, mint hivatalba l�p�sekor.

(www.magyarhirlap.hu/hullamter/peldabeszed.html)

H�czky K�lm�n

Nemes csengeri H�czky K�lm�n 1828.09.23-�n sz�letett Magyargencsen �s 1904.11.10-�n halt meg Csabrendeken. Tanulm�nyait P�p�n v�gezte a Reform�tus Gimn�ziumban. 1848- ban P�p�n be�llt Perczel M�r sereg�be �s v�gig harcolta a szabads�gharcot, f�hadnagyi rangig jutott. V�moscsal�don 1856-ban feles�g�l vette al�sonyi Barcza Ann�t. 1875 �s 1878 k�z�tt Zala v�rmegye orsz�ggy�l�si k�pvisel�je volt, majd az ezut�n k�vetkez� id�szakban a Zala v�rmegyei Gazdas�gi Bizotts�g eln�ke �s a K�zigazgat�si Bizotts�g tagja.

1881-ben Csabrendeken n�la pr�b�lta elk�vetni els� komolyabb rabl�s�t Savany� J�ska bety�r. Az interneten t�vesen megjelen� t�rt�netekkel ellent�tben nem a bety�rkonvenci�t akarta Savany� behajtani rajta, hanem a k�vetkez� t�rt�nt: H�czky K�lm�n Magyargencsen �l� testv�re, H�czky S�ndor kifizetett K�lm�nnak 60.000 arany forintot, amit megtudott Savany� egyik embere, H�czky S�ndor erd�sze. A tragikusan Bogyai Antal hal�l�val v�gz�d� sikertelen rabl�s t�rt�nete t�bb helyen megtal�lhat� az interneten.