Mind a telep�l�sen, mind pedig annak k�rny�k�n rengeteg l�tnival� van.

Magyargencsen hajdan�n t�bb f��ri kast�ly �s nemesi k�ria is volt, m�ra sajnos egyr�sz�k elt�nt, vagy �t�p�tett�k azokat, viszont a h�rom legnagyobb m�g ma is eredeti sz�ps�g�ben hirdeti a let�nt id�k hangulat�t. A Sz�ll-kast�ly neobarokk �p�lete 1916-ban le�gett s az akkor t�rt�nt helyre�ll�t�skor kapta jelenlegi form�j�t.1985-ben �j�tott�k fel. Ma a k�nyvt�rnak �s a helyt�rt�neti m�zeumnak ad helyet.

A H�tzky-kast�ly �s a Barcza-k�ria ma m�r mag�ntulajdonban vannak A H�tzky-kast�ly mai arculat�t 1860 t�j�n alak�tott�k ki.

Barcza-k�ri�t 1904-ben H�tzky S�ndor f�ldbirtokos �p�tette, majd a Barcza csal�d tulajdon�ba ker�lt. K�s� eklektikus jelleg� �p�let. D�szterm�ben sz�zad eleji ig�nyes kivitel� cser�pk�lyha tal�lhat�.

Hertelendy-k�ria a mai �voda �p�lete arr�l nevezetes, hogy itt lakott a n�vad� Hertelendy Mikl�s (1813-1877) husz�r ezredes. R�szt vett a p�kozdi �tk�zetben. A szabads�gharc t�bb nagy csat�j�nak h�se, Szolnokn�l �s Isaszegn�l nagy szerepe volt a gy�zelemben. 1849 okt�ber�ben tette le a fegyvert.

�lete tov�bbi r�sz�ben Magyargencsen v�s�rolt birtok�n gazd�lkodott. S�reml�ke a magyargencsi �temet�ben l�that�.

M�vel�d�si H�z melletti beker�tett helyen lett kialak�tva a H�si liget, ahol a II. vil�gh�bor� �ldozatainak eml�km�ve is �ll. Az �temet�ben pedig k�t s�reml�k �rzi az 1848 – 49-es szabads�gharc katon�inak eml�k�t.

Figyelemre m�lt� m�g a r�mai katolikus templom bels� kialak�t�sa is, mely mag�n hordozza az �p�t�szet XVIII. sz�zadi barokk jegyeit. Az evang�likus imah�z az elm�lt �vben lett fel�j�tva.