Horváth János (1775-1845)

A falu tanítója volt. Az általában aluliskolázott falusi tanítók írni-olvasni tudása majdhogynem elegendőnek bizonyult a feladat ellátására. Gyermekei közül az egyik a falu kovácsa lett.

Barcza Boldizsár, nagyalásonyi (1812-1895)

(Magyargencs, Vas vm., 1812. jan. 27. - Kustánszeg, Zala vm., 1895. ápr. 1.) honvédőrnagy

Barcza Boldizsár Vas megyei táblabíró fia, a pozsonyi líceum elvégzése után 1832-ben a cs. kir. 32. gyalogezred hadapródja lett, majd 1833-tól a bécsi magyar nemesi testőrségnél teljesített szolgálatot. 1838 nyarán alhadnagyi rangban lépett át a cs. kir. 62. gyalogezredbe, azután pedig rövidesen a 2. huszárezredhez került. 1842-től ugyanitt főhadnagy lett, 1846-ban azonban kilépett a császári hadseregből. 1848 májusában az elsők között jelentkezett szolgálatra az újonnan szerveződő honvédségnél. A miniszterelnök a Pécsett alakuló 8. honvédzászlóalj századosává nevezte ki. Barcza Boldizsár 1849 áprilisában lett a zászlóalj parancsnoka, és alakulatával rendkívül véres csatákban vett részt. Zászlóalját az 1849. június 7-i, kátyi csatában érték a legsúlyosabb veszteségek. Az alakulat helytállását és vitézségét Kossuth Lajos kormányzóelnök saját kezűleg jutalmazta meg a 3. osztályú érdemjel kitüntetéssel. A szabadságharc leverése után Barcza Boldizsárt Aradon állították hadbíróság elé. Előbb kötél általi halálra, majd tizenhat évi várfogságra ítélték. 1852-ben amnesztiával szabadult a munkácsi várbörtönből. 1853-ban telepedett le Zala megyében: előbb Kerecsenyben, azután Csonkahegyháton, az 1860-as évek közepétől pedig Kustánszegen élt, a Pap Istók-féle birtokon gazdálkodva. A kiegyezés után tagja lett a Zala megyei honvédegyletnek. A kustánszegi temetőben álló új síremléke napjainkban évről évre a március 15-i ünnepi megemlékezések színhelye.

Hertelendy Miklós (1813-1877)

Született 1813. május 2. Pesten, meghalt 1877. december 4. Magyargencsen. Huszárezredes

Birtokos nemesi származású, apja császári és királyi ezredes, magyar. Miklós a bécsújhelyi katonai akadémián végez. 1831-től hadfi, 1846-tól főszázados a 6. huszárezredben. A Debrecenben állomásozó Würtenberg huszárezredhez került, 1846- ban főszázados.
1848 szeptemberétől részt vesz a Jellacic elleni harcokban és a pákozdi ütközetben.

1848 október 27. -től őrnagy, osztályparancsnok a honvédsereghez csatlakozó ezredénél.

November 26-tól alezredes ugyanitt. A szabadságharc több nagy csatájának hőse, Szolnoknál és Isaszegnél nagy szerepe volt a győzelemben. 1849. január 22. Perczelnek Ottinger elleni csatájában, Szolnoknál az ellenség által erősen tartott hidat elfoglalta, huszárezredével az ellenség lovasságát tönkreverte, miért Őt Perczel nyilvánosan megdicsérte és vitézségéért elismerését fejezte ki. Ő volt a szolnoki csata egyik legkiválóbb hőse. Számos más ütközetben is az ellenséges lovasságot megszalasztotta. 1849. február 26-tól ezredes, a 6. huszárezred parancsnoka, egyben hadosztályparancsnok Perczel seregében, a későbbi 2. hadtestben. Május 26-tól az újonnan alakuló 19. huszárezred szervezésével bízzák meg. 1949. október 3-án, a komáromi várban tette le a fegyvert. Menlevelet kapott, Kemeneshőgyészre, apósához költözött. Élete további részében Magyargencsen vásárolt birtokán gazdálkodott. 1867/68-ban a Vas megyei honvédegylet tagja. Haláláig visszavonultan él Vas megyei birtokán. Síremléke a magyargencsi Ótemetőben van. Felirata: Itt nyugszik HERTELENDY MIKLÓS huszár ezredes, szül. 1813. május 2. meghalt 1877. dec. 4. A felejthetetlen jó atya emlékére emelték hálás gyermekei. Béke hamvaira!

KÁROLYI ANTAL  /Magyargencs, 1843. júl. 17. - ?/

alispán, képviselő

Jogi tanulmányai végeztével Vas vármegye szolgálatába lépett. Harminchárom évig szolgálta azt előbb mint tiszti főügyész, 1891-től mint alispán. 1901-ben országgyűlési képviselőnek választották. Lelkes támogatója volt mindennek, ami Szombathely előrehaladását célozta. Nevéhez fűződik a Széll Kálmán utca megnyitása. Részt vett a szombathelyi állandó színház létrehozásában, a Vas megyei árvaház megalkotásában. A lovassági laktanya, a pozsony-szombathelyi vasút, a Vas megyei cukorgyár, a színpártoló egyesület, a magyar nyelvalap, a kisdedóvó ügyei fáradhatatlan munkaerőt leltek benne. Számos közigazgatási kérdésekkel foglalkozó cikket írt "Egy alispán" álnéven. 1895-ben röpiratot adott ki, amelyben a törvényhatósági reform kérdését tárgyalta.

Soós Lajos (1879-1972)

Soós Lajos (Magyargencs, 1879. február 6.-Budapest, 1972. augusztus 28.) zoológus, a biológiai tudomány doktora, az MTA tagja, a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karának magántanára (1912. Nevéhez fűződik a Kárpát-medence puhatestű faunájának feltárása. Könyve: A Kárpát-medence Mollusca-faunája (1943).

Vitéz Vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879-1962)

Vitéz Vindornyalaki Hertelendy Miklós alezredes, 1879 május 31-én született a Vas megyei Magyargencs községben.
Kötcsén Nermeskéri Kiss Irma Máriával - Kiss Vilmos kötcsei ügyvéd leányával kötött házassága után - telepedett le.
Szülei Hertelendy Gyula királyi tanácsos, földbirtokos - a szabadságharcos huszár ezredes fia, és a lengyel származású Szeliga Paula voltak.

Négy elemi iskoláját Magyargencsen, az ötödiket a kőszegi Bencés gimnáziumban végezte.

A Főreáliskolát kettős kitüntetéssel végezte. Így azonnal felvették a Wienerneustadti Akadémiára, ahonnan mint hadnagy Czernovitzba vonult be a Császári és Királyi

14-ik huszárezredhez az akkori szokásoknak megfelelően két saját lóval és felszereléssel. A lovaglóiskolát kitűnő eredménnyel végezte, majd az első nagy lóversenyen mindjárt négy díjat is nyert. Ezen kívül Báró Gemmingen ezredes tiszteletdíját is megkapta. Ez idő tájt vívásban is remekelt. 1901-ben kard és tőrvívásban egy-egy aranyérem, egy ezüstserleg tiszteletdíjat aratott. Később még Bécsben 1902-ben, mint az ezred küldötte díjlovaglásban jeleskedett, több érmet begyűjtve. Közben előléptették a 10. sz. Mackensen huszárezred kapitányává. Itt érte az I. világháború kitörése, a mozgósítás.

A 10-es huszár ezred 1914 augusztus I9-én indult Szerbia ellen; Mitroviczánál átkeltek a Száván. Innen azonban már augusztus végén Oroszországba küldték az ezredet. Feladatuk hidak, fontosabb pontok védelme az óriási túlerővel szemben. Nagy veszteségek után lett az első század parancsnoka. A lembergi csata után a visszavonulást védték. Több eredményes ütközet után kitüntették; az ezred első katonai érdemkeresztjét ő kapta. December elején már a Vistula partját védték majd súlyos harcok után a világháború fordulópontján a Limanovai csatában mint a Jabloneci magaslat védője tűnt ki. Ez az ütközet állította meg a túlerő Bécs felé törő támadását. Ez után átvette az 5. század parancsnokságát a háború végéig. A limanovai csata magyar győzelmét december 11-én a Budapesti Ferencrendi templomban mai napig minden évben megünneplik.

A háború befejezése után mint őrnagy nyugdíjazását kérte és mint alezredes helyezték nyugállományba.

Budapesten 83 évesen elhunyt.

Dr. Böröcz Marcell (1884-1958)

Bölcsészdoktor, magyar, latin és francia nyelvből és irodalomból okleveles középiskolai tanár. A Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztályának titkára, a Balatoni Szövetség, a Balatoni Gyümölcstermesztők Egyesületének és Pécs szabad királyi város Iskolán kívüli Népművelési Bizottságának tagja. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Egyesületének tagja. Az I. oszt. a magyar nyelv, az V. és VI. oszt. a francia nyelv rendes tanára.

Született a vas vármegyei Magyargencsen 1884. június 2-án.

Síremléke a Lőczedombi temetőben található.

DEUTSCH Adolf (Magyargencs, 1888 - Tel-Aviv, 1953. máj.)

tanár, szakíró. Jesivákat végzett és rabbi lett, majd a bécsi egyetemen nyert tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet. Megszervezte a budapesti izr. hitközség polgári fiú- és leányiskoláját, a hitközség iskoláinak igazgatójaként korszerűsítette a felügyelete alá tartozó elemi iskolákat. Hazai és külföldi zsidó folyóiratokban számos pedagógiai tárgyú írása jelent meg.

Prof. Jakov Katz (1904-1998)

Történelemtudós, a Jeruzsálemi Héber Egyetem volt rektora, számtalan egyetem, köztük a Harvard vendégtanára, a szociológiai megalapozottságú modern zsidó történetírás megalapítója.

1904-ben született a Veszprém megyei Magyargencsen. Iskoláit Pápán végezte, s több magyar vallásos főiskolát látogatott. 1934-ben védte meg doktori disszertációját a Frankfurti Egyetemen, még azelőtt egy nappal, hogy ezt egy zsidó nem tehette meg többé a nácivá váló Németországban. Palesztinába vándorolva azokhoz - köztük annyi magyarhoz - csatlakozott, akik még az állami lét előtt alapozták meg az izraeli tudományos életet. Műveit németül, angolul és héberül írta.

1998. május 20-án 94 éves korában jeruzsálemi otthonában hunyt el.

Dr. Szücs István Vas vármegye főispánja

(1944-ben Magyargencs díszpolgára)

Tizennyolc évet töltött el a közigazgatásban, igen magas rangban: volt főszolgabíró, aztán Vas vármegye főispánja. Tisztéről 1944-ben lelkiismereti okokból lemondott. És a majd két évtizedes köztisztviselői pályafutása után egy fillérrel sem volt gazdagabb, mint hivatalba lépésekor!

Ennyi talán elég is lenne egy nemes portré megrajzolásához. Pedig életének sok más jellemzője is a példaadók sorába emeli. Könyvek, tanulmányok is őrzik emlékét – de a leghívebben a nevének és nemességének továbbvivője: a fia. Sütsch Imre dr., jogász, Spanyolországban él, Marbellában. Régen emigrált – otthontalanná tette, elűzte az egykori kommunista diktatúra. Hja, ilyen pedigrével…

„Édesapámat, dr. Szücs Istvánt 1938. március 9-én nevezték ki tízéves főszolgabírói működése után Vas vármegye főispánjának. Amikor a németek 1944. március 19-én elfoglalták országunkat, ő azonnal lemondott a főispáni tisztségéről, mondván, Magyarország a német megszállással elvesztette szuverenitását. Istenem, milyen megrendítő: a magyar állam szuverenitása csak 45 év elteltével állt megint helyre, amikor a szovjet hadsereg végre kivonult hazánkból…”

A főispánok közül Szücs doktor volt az egyetlen, aki ezzel a kockázatos lépéssel mert tiltakozni a bevonulás ellen. Persze, a korszellemnek nehéz volt ellenállni. Ám nem először mutatott bátorságot a megyei elöljáró, így idézi fel fia a privát történelem lapjai­ról: „1938-ban, a főispáni beiktató beszédében nagy civil kurázsit tanúsított, hiszen az akkori zsidóellenes légkör ellenére kijelentette: »Vas vármegye nem ismert felekezeti kérdést a múltban, bizton remélem, így lesz a jövőben is.« Ilyen bátorságot tanúsított később gróf Teleki Pál miniszterelnök, aki egy a főispánoknak tartott országos konferencián a térkép előtt állva így fejtegette a hadi helyzetet: »Dacára a térképen látható óriási hódításoknak, a németek el fogják veszíteni ezt a háborút.« Erre az egyik főispán felcsattant: »De excellenciád, hogy lehet ilyet mondani, hisz egész Európa a lábaik előtt hever.« Mire Teleki Pál csak annyit válaszolt: »És mégis elveszítik, mert Hitler Úr nem járt soha külföldön.«”

A hajdani főispán munkálkodásának jeles állomásai voltak – emlékezik a fiú. „Kevés falu van Vas megyében, ahol nem az ő idejében épült volna egy iskola, óvoda, orvosi, állatorvosi rendelő lakházzal, kultúrház. Mint érdekességet említem meg, hogy már 1935-ben, még mint főszolgabíró építtette meg a Vas megyei Ondódon Magyarország első cigány iskoláját. Ondódnak akkor 1100 lakosa volt, köztük 700 cigány. Még ruhát és cipőt is osztottak a rászoruló gyerekeknek, akiknek ezeket a holmikat naponta be kellett a tanítónak mutatni, hogy szüleik el ne adják a ruhaneműt Szombathelyen. Mindezek mellett fellépett a zsidók elleni atrocitások elkövetői ellen, és erre utasította a Vas megyei rendőrséget is.”

Nem kis szerepe lehetett ennek is abban, hogy a hatalomra kerülő nyilasok megtorlásként 1944 nyarán behívják katonai szolgálatra. „Főhadnagyi rendfokozatot viselt, ahogy az első világháborúból – vitézségéért kétszeres »kisezüst« és egy »nagyezüst« éremmel kitüntetve – hazajött. Idős kora miatt ’44-ben már nem küldhették ki a frontra, kinevezték hát a zalabéri lengyel tiszti menekülttábor parancsnokává. Ismeretes tény: utasítására a táborőrség nem akadályozta meg a lengyel tisztek szökését, akik kalandos úton jutottak ki először Francia- majd Angolországba, és belépve a hadseregbe, tovább harcoltak a németek ellen. A tábor létszáma ennek következtében megcsappant, a németek retorziója nem késett: Édesapámat magyar katonaként a német Gestapo 1944. október 19-én elhurcolta, és csak a háború végén szabadult ki a németek fogságából. A Gestapo, Heinz von Arndt SS-Scharführer vezetésével két főbűne ellen nyomozott: egyrészt a lengyel tisztek táborból való szökése okán, másrészt a zsidósággal szemben tanúsított pozitív magatartása miatt. Persze a háború után Rákosi és Kádár uralma sem kímélte meg, hiszen 1947-től folyamatosan minden vagyonát elvették, 1951-től még nyugdíját is elvonták, 1952-ben pedig ki is telepítették.”

Sütsch Imre emlékezik. Van mit elősorolni. De – int bennünket – félre ne értsük: „Nem apám érdemeit akarom csillogtatni a nagyközönség előtt. Csak érzékeltetni szeretném mindazokkal, akik a kádári iskolában meghamisított történelmet tanultak, hogy mennyire más volt az erkölcs a 30-as és 40-es években Magyarországon.”

Hogy is kezdődik ez az írás? – A főispán vagyona a lemondásakor egy garassal se volt több, mint hivatalba lépésekor.

(www.magyarhirlap.hu/hullamter/peldabeszed.html)

Háczky Kálmán

Nemes csengeri Háczky Kálmán 1828.09.23-án született Magyargencsen és 1904.11.10-én halt meg Csabrendeken. Tanulmányait Pápán végezte a Református Gimnáziumban. 1848- ban Pápán beállt Perczel Mór seregébe és végig harcolta a szabadságharcot, főhadnagyi rangig jutott. Vámoscsaládon 1856-ban feleségül vette alásonyi Barcza Annát. 1875 és 1878 között Zala vármegye országgyűlési képviselője volt, majd az ezután következő időszakban a Zala vármegyei Gazdasági Bizottság elnöke és a Közigazgatási Bizottság tagja.

1881-ben Csabrendeken nála próbálta elkövetni első komolyabb rablását Savanyó Jóska betyár. Az interneten tévesen megjelenő történetekkel ellentétben nem a betyárkonvenciót akarta Savanyó behajtani rajta, hanem a következő történt: Háczky Kálmán Magyargencsen élő testvére, Háczky Sándor kifizetett Kálmánnak 60.000 arany forintot, amit megtudott Savanyó egyik embere, Háczky Sándor erdésze. A tragikusan Bogyai Antal halálával végződő sikertelen rablás története több helyen megtalálható az interneten.